Ökoszorongás: miért félnek egyre többen a világvégétől?

Egy nyolcéves kislány pánikrohamot kapott az iskolában, miközben a fenntartható fejlődésről és a környezettudatosságról beszélgettek – látható az utóbbi évek egyik legsikeresebb HBO sorozatának, a Hatalmas kis hazugságoknak második évadjában. Amabella érzésvilágára a twitter-közösség hamar rámozdult, jó páran rákaptak egy sajátos metoo Amabellázásra, jelezve: értik, érzik a karakter rettegését, hogy nyakunkon a világvége.

az ökoszorongás évek óta foglalkoztatja a kutató és praktizáló pszichológusokat egyaránt. Lapok számolnak be róla, hogy egyre több és több ember fordul szakemberhez a Föld sorsát illető szorongása okán, míg a pszichológusok tapasztalatai szerint általánosan is növekszik az emberekben a klímaváltozás okán keletkező félelem.

2018-ban nagyszabású kutatást végeztek Amerikában a Yale kutatói, igyekezvén felmérni, miképpen gondolkodik a lakosság a globális felmelegedésről. Eredményeik szerint az amerikaiak

• 73 százaléka gondolja, hogy a globális felmelegedés létezik (2005-ben ez a szám még csak 63 százalék volt), míg 14 százalék szerint kamu a dolog,
• 62 százaléka az emberek tevékenységéhez köti a jelenséget, míg 23 százalék szerint a természet változásai okozzák,
• 69 százaléka aggódik valamelyest a globális felmelegedés miatt és 29 százalék aggódik nagyon,
• 46 százaléka nyilatkozta azt, hogy a személyes életében érezte már a globális felmelegedés hatását,
• 69 százaléka érdeklődik a globális felmelegedés témája iránt,
• 53 százaléka undorodik tőle,
• 51 százaléka érzi reménytelennek a helyzetet, míg 48 százalék reménnyel teli.

Ezzel együtt a kutatásokból az is kiderült, hogy az emberek bármennyire is tisztában vannak a globális felmelegedés jelenségével,

Az American Psychological Associaton összefoglalója szerint számos akadályt említhetünk, ami közénk és az életmódváltozás közé állhat. Ilyen lehet

• a bizonytalanság: a kétely, hogy vajon segít-e a klímaváltozás helyzetén, ha zöldebb életmódot választunk,
• a bizalmatlanság: a kétség, hogy vajon tényleg igaz-e, amit a kutatások/kormányzatok kommunikálnak felénk a klímaváltozás kapcsán,
• a tagadás: a felfogás, miszerint klímaváltozás nem is létezik,
• a kontrollhiány: a felfogás, miszerint egy ember tettei úgysem számítanak,
• a szokások: igen, saját megrögzött szokásaink is utunkba állhatnak, kiváltképp ha hosszú távú változásokat szeretnénk az életünkben véghezvinni.

Ugyanez a kutatás igyekszik arra is választ adni, milyen pszichés hatásai lehetnek a klímaváltozásnak. Véleményük szerint a hőség, az extrém időjárási körülmények és az erőforrásokért való küzdelem kiéleződése

ahogyan a csoportokon és egyéneken belüli stressz-és szorongásszintre is negatív hatással lehet. Számos kutatás bizonyította már, hogy a hőség növeli az agresszió szintjét: nagyjából 24 ezerrel több zaklatás vagy gyilkosság történik az USA-ban az átlaghőmérséklet két fahrenheitnyi növekedésével.

Kiemelik: „direkt hatások híján is, csupán a klímaváltozás érzékelése és a tőle való félelem fenyegetően hathat a mentális egészségre”. A negatív jóslatok mellett azért hozzátették:

például elképzelhető, hogy kollektív felelősséget vállal a világ társadalma a probléma megoldásában, amiben valamennyien osztozunk.

Mi is akkor az öko-szorongás?

Lényegében egy média által létrehozott kifejezés, ami a klímaváltozással kapcsán megjelenő mentális állapotváltozást ír le, amiben az érintett pánikszerű tüneteket mutat, elveszti étvágyát, csökken a teherbírása, ellenállóképessége, kevesebbet tud aludni – mint a felsorolásból látszik, a tünetek sokfélék lehetnek.

Fontos látni, hogy a pszichológiában a szorongást jövő-orientált állapotnak tartjuk, vagyis elsősorban nem a jelentől tart az illető, hanem attól, mit hoz a jövő. Sok esetben az aggodalom jó – felkészíti a szervezetünket egy egy estleges veszéllyel való találkozásra. Gondoljunk csak az ősemberre: ha a dzsungelben járkált és fennállt a veszélye egy mamut-támadásnak, az ember izmai – és egész szervezete – készenléti állapotban volt, hogy a megfelelő pillanatban reagálni tudjon. Ezzel szemben a szorongás egy másik, túl intenzív és kezelhetetlen szintre léphet, sok esetben pedig krónikussá is válhat – természetesen ilyenkor már nem szolgálja egészségünket.  Az APA a klímaváltozással kapcsolatos szorongás kapcsán is fontosnak tartja elkülöníteni a normál és patológiás szorongást.

Egy másik médiában is elterjedt kifejezés az ökobűntudat, ami az emberek rossz érzését hivatott leírni, mikor bűnösnek érezzük magunkat a Föld állapota miatt és erkölcsi felelősséget vállalnánk, változtatnánk viselkedésünkön. A szakértők szerint helytelen lenne erre a fajta bűnösségérzetre rájátszani a változást sürgetőknek, vagyis

ugyanis előbb-utóbb elutasítással reagálnak majd, megvezetve érzik magukat. Ugyanakkor az arany középutat célszerű megtalálni, hiszen igenis van felelőssége minden embernek abban, mit tesz a bolygóval – meg kell érezni, mi az a bűntudat és szorongás, ami valóban önmagunkra kell venni, és mi az, ami a közösség terhe.

Nem minden felelősség a hétköznapi embereket terheli – ne feledjük az ipari termelés súlyát! –, de minden embernek van felelőssége a klímaváltozásban. A kutatók szerint éppen ezért célszerű ebből azt leszűrni, hogy

Igen, nem fogjuk megváltoztatni a világot; nem foltozzuk be az ózonréteget néhány boltban hagyott nejlonzacskóval, nem növeljük a légtér oxigéntartalmát a szelektív hulladékgyűjtéssel, és még akkor is túl magas lesz a bolygó káros anyag kibocsátása, ha autó helyett biciklivel járunk – mégis nagyjából ilyeneket tehetünk. Ez a mi részünk, és a szorongás ellen is csak a mindennapi döntések, a következetesség védhet.

***

Társadalmaink legégetőbb (tömeg)pszichológiai problémáiról, lélektani kihívásairól szóló cikksorozatunk eddigi írásai:

A halálról és a gyászról: Eltűnő ingerek – megtörni a halál tabuját

A burnout-szindrómáról: Ne égj ki!

A telefonfüggőségről: Digitális detox: milyen okostelefon nélkül létezni?

A gyerekként élő felnőttekről: Miért marad meg gyereknek egyre több felnőtt? – A Pán Péter-szindrómáról

Az izolációról: A magány társadalmában élünk?